A Hollandiából elindult trend lassan elérte kicsiny hazánkat is, azonban én eddig nem mertem Budapesten biciklire pattanni, bár már régóta motoszkált bennem a gondolat, hogy meg kéne próbálni, mégis mindig maradt a BKV bérlet. Grazban a tettek mezejére léptem nemcsak, mert itt mindenki biciklivel jár, hanem kényszerűségből is, ugyanis a helyi tömegközlekedésre a 4 havi bérlet 130 euró lett volna és az első két napi gyalogos közlekedés (40 perc séta a kórházig reggel hét órás kezdéssel) után egyre égetőbbé vált a bicikli kérdés.

Drahtesel-Drótszamár

A már emlegetett mentorom Hannes, felajánlotta, hogy kölcsönadja a biciklijét csak előtte meg kell javíttatnia. Sajnos a javíttatás 100 Euróba került volna, így inkább a tündéri, angolul is beszélő bicikliboltos sörét kortyolgatva azt ajánlotta nekünk, hogy 100 Euróért ad egy sárhányós, drótszamarat lezáróval, amit ha elmegyek visszavásárol 50 Euróért (összehasonlításképp egy napos biciklibérlés 10 Euróba kerül). Kapva-kaptam az ajánlaton, így múlt hét szerda óta biciklivel száguldok reggelente a kórházban.

Bicikliutak

A főutcán található információs irodában ingyenesen kapható a város és a környék biciklis térképe, így gyorsan felmarkoltam egyet, amikor arra jártam. A városban a centrumból hivatalosan 13 biciklis főútvonal indul különböző irányokba, de ezeken kívül is még számos utcában van biciklisáv, vagy megengedett a biciklis közlekedés. Városszerte rengeteg olyan közlekedési tábla van, amely jelzi, hogy a biciklisek  megengedett a behajtás, bekanyarodás a tiltó tábla ellenére is. Sokfelé van a különböző bicikli útvonalakat jelző kiírás vagy felfestés is (itt feltüntetik azt is, hogy hány kilométerre van a végcél, bár ezeket biciklizés közben elolvasni szerintem művészet). Épp ezért itt biciklivel közlekedik a 4 évestől a 80 éves nyugdíjasig mindenki.

Biciklivel a munkába. Első alkalommal izgatott voltam és elég nehezen leltem meg a bicikli utakat, sőt végig mentem az egyik ritka kivételen, ahol hivatalosan tilos a biciklizés (Leopold Straße-n és a Hauptstraße-n, ahol az úttest teljesen elfoglalják a villamos sínek). Hazafelé trükkösen másik bicikliseket követtem és így már végig bicikliúton haladva jutottam a kollégiumba 15 perc alatt. Reggelente elég hűvös az idő, így elkél a pulcsi mellett a derékmelegítő is (azt még nem tudom hogyan fogok biciklizni télen, de erről majd akkor beszámolok), de délutánonként a szép napos időben már a hátizsákba hozom haza mindezeket.

Városi bicikliutak. Mint említettem vannak hivatalos, főbicikliutak, amelyek célállomása általában egy külvárosi nevezetesség vagy egy közeli város. Eddig a kórház mellől induló 5 számú 7,4 km hosszú útvonalat próbáltam ki, ami a gyönyörű, ám a centrumtól való távolsága miatt kevésbé ismert Mariatrost Bazilikához vezetett. A napos idő az odafelé vezető emelkedőn eléggé megizzasztott, de a bazilika és a kilátás mindenért kárpótolt, nem beszélve arról, hogy hazáig csak gurulnom kellett. Másik utam során a kollégium előtt elhaladó 7 számú szintén 7,4 km hosszú bicikliúton egy darabig a városban tekeregtem, majd a külvárosban egy régebben főútként használt autóúton (szerencsére van elkerülő út így a forgalom, nem volt túl nagy) jutottam el Raaba községháza előtti parkba. De ilyen bicikliút vezet a Schloss Eggenbergbe, a minden útikalauz által ajánlott egyik fő helyi látványossághoz is. Sajnos ott még nem voltam, de mindenképpen terveim között van végigtekerni azon az útvonalon is.

Graz környéki biciklis útvonalak. A környék egyik leghosszabb bicikliútvonala (362 km) az R2, amelyiken egy rövidebb kirándulást tettem vasárnap délután. A centrumból induló útvonal a Mura partján halad egy jó darabig, hol a folyó egyik hol a másik partján (jópofa, de elég keskeny fahidakon lehet átkerekezni az egyik oldalról a másikra). Az osztrák  pihenőnap délutánján (vasárnap nincsenek nyitva a boltok) elég forgalmas volt a bicikliút, fiatalok, kisgyerekesek, idősek együtt tekertek a napsütésben, és pihentek meg az útmenti evős/ivós megállókban. Az útvonal elkanyarodott a folyóparttól és kukorica mezőkön haladt egy jó darabig. Feldkirchen beim Graz kertvároson át kanyarogtam tovább a végig betonozott 2 méter szélességű jó minőségű bicikliúton. Úticélom Fernitz volt, ahol a város központban egy helyes park, egy hely méreteihez képest nagy templom, és persze a melegben fagylatozó helyiek látványa fogadott. Hazafelé kicsit gyorsabban tekertem így 50 perc alatt a Hauptplatzra értem Fernitzből, mert kávézni mentem egy helyi diákkávézóba a litván Eramusos lánnyal.

 Két keréken

Az utóbbi másfél hét tapasztalat alapján bátran megírhatom, hogy Grazban biciklivel érdemes közlekedni, mert kiterjedt és egészen jó minőségű bicikliutakon biztonságosan lehet közlekedni, köszönhetően az autósok türelmének és figyelmének. Örülök, hogy biciklivel eljutottam olyan helyekre ahol gyalogosan vagy tömegközlekedéssel nem valószínű, hogy megfordulhattam volna, arról nem is beszélve, hogy naponta nem kell kétszer 40 percet gyalogolnom a kórházba. Remélem, hogy ha haza megyek Budapesten is sikerül biciklire váltanom a BKV bérletet legalább a nyári hónapokban.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.